Bejegyzések

21. A reformáció és a katolikus megújulás

-
21. A reformáció és a katolikus megújulás (egyetemes és magyar történelem) Egyetemes reformáció A katolikus egyház számos válságot átélt. Különböző mozgalmakat hoztak létre az egyház tisztaságának megerősítésére. Cluny-i reformok A Cluny-i reformok a megerősödő Német-római Birodalom császárai miatt jöttek létre, mivel jogot formáltak az egyházi méltóságok kinevezésére, az invesztitúrára. Emiatt az egyház papjai, főpapjai a világi élvezetek felé fordultak. A reformok Cluny bencés kolostorából indultak. Helyreállították a kolostori fegyelmet, a szerzetesek figyelmét a hitélet felé fordították, elvetették aze egyházi méltóságok megvásárlásának gyakorlatát (szimónia) és követelték a papi nőtlenség (cülibátus) bevezetését. VII. Gergely pápa reformjai A pápák a pápaválasztást a császárok kezéből a bíborosok kezébe kívánták adni. VII. Gergely pápa (1073-85), volt cluny-i bencés szerzetes 1075-ben a Dictatus Papae-ban fogalmazta meg követeléseit. Megkívánta erősíteni az eg...
Megjegyzés küldése
További információk

20. Hatalommegosztás a középkorban (középkori város, rendiség)

-
20. Hatalommegosztás a középkorban (középkori város, rendiség) A gazdaság hanyatlása és fellendülése Nyugat-Európában A kézműipar és a városok A mezőgazdaság fejlődése életre hívta az árutermelést és a pénzgazdálkodást. Ez ösztönzést adott az iparnak is. A XI. században valóságos technikai forradalom bontakozott ki, elterjedtek a vizimalmok, szélmalmok és a szövőszékek. Az ókori városok elpusztultak a népvándorlás következtében. Sokan telepedtek le a királyi és egyházi központok körül, de ezek a települések nem rendelkeztek önállósággal. A kereskedők telepeihez csatlakoztak az árutermelés következtében szaporodó kézművesek. Új közösségeket, kommunákat hoztak létre, melyek a földbirtokossal szemben pénzzel, ha kellett kiharcolták önállóságukat. A városi önkormányzat kivívása lényegében olyan kiváltságok megszerzését jelentette, amelyek függetlenítik a városlakókat a feudális rendszer kötöttségeiből. A város jogilag elkülönült a környezetétől, a polgárok szabadon válas...
Megjegyzés küldése
További információk

27. Az első világháború és következményei Magyarországon

-
27. Az első világháború és következményei Magyarországon (Magyarország az első világháborúban, őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, trianoni béke) Magyarország a világháborúban A háború kirobbanása A háborúba lépést Tisza István kezdetben ellenezte, azonban egyetértett azzal, hogy a szerb törekvésekkel szembe kell szállni, de az időpontot kedvezőtlennek találta. Tisza tartott Romániától, hiszen az egyre inkább távolodott el a hármas szövetségtől, hiszen nem építettek ki ellene védelmi rendszert. A másik potenciális szövetséges, Bulgária pedig a Balkán-háborúkban jelentősen meggyengült, így a szerbek ellen nem volt bevethető. Ezáltal fenn állt annak az esélye, hogy a Monarchia a szerb csapatok ellen sem tud védekezni orosz támadás esetén. Tisza álláspontját erőteljesen képviselte, de végül engednie kellett a német vezetők nyomására, akik úgy ítélték meg, hogy a következő években az erőviszonyok számukra kedvezőtlenül alakulnának. A lakosság Magyarországon (és s...
Megjegyzés küldése
További információk

Miért?

-
Ezt a blogot segítségként hoztam létre azoknak, akik szintén idén érettségiznek emelten töriből. Az oldalra próbálok minél több tételt, témakört minél részletesebben, azonban mégis lényegretörően megosztani. A blogbejegyzésekhez Száray Miklós Történelem 9-10-11-12 könyveit és a Maxim kiadó Farkas Judit: 2019. évi érettségi tételek történelemből cimű könyvét használom fel. Sikeres érettségit kívánok mindenkinek!
Megjegyzés küldése
További információk